Parham Salimi gyászos, mégis energikus remixje, Garsha Rezaei dala bontakozik ki, keverve a mély ház barázdáit a perzsa zene lelkes lényegével. A dalszövegek mély vágyakozást és szívfájdalmat fejeznek ki, ami arra utal, hogy valaki hiányzik. Ahogy a zene felerősödik, közvetíti a bánat könyörtelen természetét és az emlékek kísértő erejét.
A központi jogalap továbbra is buzgó vágy, hogy a fejét még egyszer egy szeretett vállán pihentesse, ha csak egy éjszakára is. Az újracsatlakozás e vágya a magány megrendítő felismerésével és azzal a reménnyel párosul, hogy az idő végül enyhítheti a veszteség terhét. A remix tökéletesen megragadja ezeket az érzelmeket a hagyományos perzsa dallamok és a kortárs elektronikus ütemek kombinációján keresztül.